Téli objektumok – 1. rész

Téli objektumok sorozatomban segítséget nyújtok, mit, hol és hogyan érdemes felkeresni az éjszakai égbolton.

A lentebb leírt pozíciók és helyzetek az este 9 óra körüli állás alapján vannak meghatározva. Mivel a Polaris körül forognak keletről nyugati irányban, tehát könnyen számítható, hol lesznek adott idő múlva.

Télen a legsötétebb és legtisztább esték egyben a leghidegebbek is. Ezek az éjszakák a legalkalmasabbak ködök megfigyeléséhez, de egy átvonuló hidegfront könnyen szétmoshatja a képet, így nehezítve a bolygók részleteinek megpillantását, vagy kettős rendszerek bontását.

A távcső mellett hosszú időt töltünk kint, amitől mégjobban fázunk, nem is beszélve arról, hogy a távcső alkatrészei (gombok, tekerők) általában fémből készülnek, amik még hidegebbek ilyenkor. Viseljünk sapkát, sálat, kesztyűt, réteges ruházatot. Egy termosz forró tea is sokat melegít rajtunk, elviselhetőbbé teszi az észlelés körülményeit. Amennyiben hó is esett, takarítsuk le még nappal azt a területet, ahonnan észlelni szeretnénk és terítsünk le a földre valamit, ugyanis valószínűleg többször térdelnünk is kell majd valamiért. Széket se felejtsünk kivinni, egyszóval tegyünk meg mindent azért, hogy komfortossá váljon a megfigyelés.

A távcsövet fél órával a megfigyelés kezdete előtt érdemes már kitenni a hidegbe, hogy lehűljenek a lencsék és tükrök, így a belsejében lévő hőáramlatok már nem fogják zavarni a képet. A benti meleg és párás levegő képes megrekedni (főleg zárt rendszerek esetén) a tubusban, ami a hideg levegőn köd formájában fogja homályosítani a képet, adjunk időt, hogy ez a levegő el tudjon szökni. Az okulárt se tegyük még be a kihuzatba ez alatt az idő alatt.

Északkelet irányából kel a Nagy Göncöl. Rúdja lefelé áll, a szekér van felül. A két legfelső csillag (a szekér “eleje”) mutat balra a Polaris csillag felé, amivel ha szemben állsz, biztos lehetsz benne, hogy észak felé nézel.

Feladat: keresd meg és azonosítsd a Polarist.

A Nagy Göncöl aszterizmus mutatja a Polaris helyzetét

Északabbra és kicsit nyugatra a Polaristól látható 5 fényes csillag, mely M (vagy W) betűt formáz, ez a Kassziopeia csillagkép.

Feladat: keresd meg és azonosítsd a Kassziopeia csillagképet.

A Kassziopeia csillagkép pozíciója a Nagy Göncöl és a Polaris helyzetéhez képest

A Kassziopeiától nyugatra nézve látható az Androméda csillagkép 4 fénylő csillaga, alatta a Nagy Trapéz aszterizmussal (pegazus csillagkép része).

Feladat: keresd meg és azonosítsd az Androméda csillagkép 3 egy vonalban lévő csillagát, és ha tudod, a középső mellettit is.

Az ég legszembetűnőbb csillagai azonban délre vannak. Először találd meg az Oriont. Három fényes csillag alkotja az övét, két csillag a vállát (köztük a bal oldali élénkvörös a Betelgeuse), kettő pedig a lábát (a jobb oldali ragyogó kék csillag a Rigel).

Feladat: keresd meg és azonosítsd az Orion csillagképet, kezdd az övével, aztán vállaival, végül a két lábával.

Az Orion övének 3 csillaga mutat lefelé és balra a káprázatosan kék és fényes csillagra, a Szíriuszra, mely délkeleten emelkedik.

A Szíriusz az éjszakai égbolt legfényesebb csillaga és a Canis Major (Nagy Kutya) csillagképhez tartozik.

Feladat: keresd meg és azonosítsd a Szíriusz csillagot.

Az Oriontól jobbra felfelé egy nagyon fényes, narancssárga csillag található, ez az Aldebaran, mely a Taurus (Bika) csillagkép legfényesebb csillaga. A Bika csillagkép egyike a tizenkét csillagkép alkotta Állatövnek (más néven zodiákus), melyen a Hold és a bolygók haladnak át. Szakszerű nevén ezt hívjuk ekliptikának. Amennyiben egy állatövi csillagképben olyan “csillagot” látsz, mely nem szerepel a csillagtérképeken, akkor jó eséllyel egy bolygót találtál.

Feladat: keresd meg és azonosítsd az Aldebaran csillagot.

A Bika felett és balra egy pentagon látszik, ezek alkotják az Auriga (Szekeres) csillagképet. Az Aldebarantól balra felfelé látszik a nagyon fényes Capella, mely a csillagkép legfényesebb tagja.

A Szekerestől balra látható két fényes csillag közel egymáshoz, ezek a Pollux és Castor, melyek a Gemini (Ikrek) csillagkép részei. A pálcikaemberek fejét alkotják. Az Ikrek szintén az állatöv része, lehet nézelődni bolygók után.

Az Ikrek alatt a Szíriusz felé félúton látható fényes csillag a Procyon. Észrevehetjük, hogy ezen fényes csillagok sokasága egy nagy kört alkot a Betelgeuse körül.

Feladat: keresd meg a Betelgeuse csillagot körülölelő 7 csillagot (lenti képen sárga nyomvonalon).

A téli égbolt déli oldala a leggazdagabb fényes csillagokban

M45: Plejádok a Bikában

  • Seeing: bármilyen égen jól megfigyelhető
  • Okulár: legkisebb nagyítás, vagy kereső
  • Megfigyelésre a legjobb: októbertől márciusig
  • Binokulárral ajánlott objektum
  • Nagyobb távcsővel a csillagok körüli ködösséget érdemes keresni

Hol keressük: találd meg az Oriont, magasan a déli horizont felett. Jobbra tőle és felfelé keressünk egy halvány csillagokból álló V alakzatot, melynek bal felső csillaga a fényes, narancsszínű Aldebaran. Ha az Orion bal vállától (betelgeuse) lépünk egyet az Aldebaran felé, akkor ugyanebben az irányban lépve mégegy ekkorát rátalálunk az M45-re. “Hét nővér”-nek is hívják, noha szabad szemmel csak 6 csillagot láthatunk meg könnyen. Igazából 18 csillagot is megláthatunk szabad szemmel, ha szemünk rendkívül éles és az ég nagyon sötét.

1200mm fókusztávolságú távcsővel, 32mm 68 AFOV okulárral is túl nagy lehet, kilóg a képből.

Egy 150mm (de inkább nagyobb) átmérőjű távcsővel jó sötét ég alatt már látható némi halvány ködösség a csillagok körül. Persze ha minden csillag körül ködösséget látsz, akkor párás valamelyik lencse… Színekre ne számíts, a fenti kép egy asztrofotó sok expóval.

Ebben a nyílthalmazban több, mint 200 csillagot számoltak meg és 400 fényév távolságra van tőlünk. Minden csillaga fiatal, A és B színképosztályú. A körülöttük látható ködből születtek, s mivel a köd még jelen van, illetve egyik csillag sem változott vörös óriássá, feltételezhető, hogy még 50 millió évesek sincsenek, ami 1%-a a Napunk korának.

Feladat: keresd meg és azonosítsd a Plejádok nyílthalmaz 7 csillagát.

A Plejádok megtalálása és megfigyelése után haladhatunk tovább, picit nehezebb objektumok felé a cikk 2. részében.

Írta: astroboy

Tóth Csaba vagyok, 33 éves. Tüsiként ismerhet a Csillagváros (a Magyar Csillagászati Egyesület hivatalos fóruma) népe, ahol moderátorként tevékenykedem.