Pólusra állás

A pólusra állás célja

Tény, hogy az égi objektumok mozogni látszanak, ezért megfigyelésük során követni kell őket távcsövünkkel, hogy a látómezőben maradjanak. A mozgás oka, hogy Földünk forog tengelye körül, tulajdonképpen mi fordulunk el tőlük.

Égi pólusnak nevezzük azt a pontot az égbolton, amely felé a Föld forgástengelye mutat. Ez alapján megkülönböztetünk északi és déli égi pólust. A délivel nekünk nem sokat kell foglalkoznunk, hiszen sosem láthatjuk, mert az északi féltekén élünk. Az északi fontos nekünk, hiszen a fentiek alapján kikövetkeztethető, hogy az északi égi pólus körül látjuk forogni a csillagokat. Biztosan ismerős az 1. ábra, mely ezt a jelenséget mutatja be.

1. ábra: Északi pólus hosszan fotózva. Az égi pólus körül látszanak “mozogni” a csillagok.

A pólusra állás azt jelenti, hogy távcsövünk mechanikájának egyik tengelyét párhuzamosítjuk a Föld forgástengelyével. Ezáltal a másik tengelyen ellensúlyozni tudjuk a Föld forgását úgy, hogy a Föld forgásával ellentétes irányba forgatjuk “csillagsebességgel”. Ezáltal a csillag képe a látómezőben marad mindvégig, hiszen “kikapcsoltuk” a Föld forgását.

Mivel Földünk 1 nap alatt fordul körbe, ezt hívjuk forgási sebességének, vagy csillagsebességnek. Érthető, hogy pontosan ilyen sebességgel kell ellentétes irányba fordítani mechanikánk tengelyét, hogy állónak tűnjön a megfigyelt objektum. Ez azt jelenti, hogy 1 nap alatt kell körbefordulnia mechanikánk tengelyének is. Ez elég lassú dolog, de mechanikánk finom mozgatószerkezete tökéletesen megoldja ezt a feladatot.

Hol van az (északi) égi pólus?

Nagyon nagy szerencsénk van, hogy az északi pólust kell keresnünk és nem a délit, ugyanis az északi pólus hajszál híján pontosan a Polaris csillag, emiatt hívjuk Sarkcsillagnak is. Rendkívül fényes, ezért könnyű felismerni kedvezőtlen légköri viszonyok mellett is.

Polaris csillag
Tömege hatszorosa a Napnak, Magyarországról nézve cirkumpoláris, ami azt jelenti, hogy sosem nyugszik le, a nap bármely szakában látható (nyilván nappal nem látjuk a légkör erős fényessége miatt). 431 fényév távolságra van tőlünk, fényessége átlagosan 2 magnitúdó, tehát szabad szemmel is kitűnően látszik. Valójában hármas csillagrendszer, de szabad szemmel nem felbontható 3 csillagra, 2 kísérő csillagával együtt egy csillagnak látszik. Távcsővel természetesen látható a hármas rendszer.

A Kis Medve (Ursa Minor) csillagkép legfényesebb csillagaként tündököl. Ismerhetjük még Kis Göncöl csillagképként is, rúdjának legelső csillaga a Polaris. A Nagy Göncöl(szekér) elülső “falának vonala” mutat felé (2. ábra).

2. ábra: a Nagy- és Kis Göncöl (vagy Medve), illetve a Polaris csillag helyzete

Az, hogy földrajzi helyzetünk mely szélességi körön található meghatározza, hogy a vízszinteshez képest mekkora dőlésszögben található a Sarkcsillag. Ez Budapesten 47 fok. 47 fok körül kell tehát keresgélni a csillagképeket és a Polarist.

Ezen a videón látható, hogyan érdemes megkeresni a Polaris-t az égen.

Hogyan állítsuk a mechanikát a pólusra?

Pólusra állni csak ekvatoriális mechanikával lehet. Ekvatoriális mechanikának azt nevezzük, ha egyik tengelye (pólustengely) párhuzamosítható a Föld forgástengelyével.

Megtaláltuk a Polaris-t, előttünk a mechanika, lássunk hozzá a pólusra állásnak. Fontos megjegyezni, hogy az északi égi pólus nem pontosan a Polaris csillagon van, csak nagyon közel (1 fok szögtávolságon belül) hozzá. Ezért ha nem szeretnénk a pontos északi pólusra állással hosszasan kínlódni, elegendő a Polarist megcélozni.

Vizuális megfigyelésre, bemutatózásra bőven elegendő, ha csak hozzávetőlegesen állunk pólusra (a Polarist célozzuk meg a valós északi pólus helyett).

Az mechanikát helyezzük le úgy, hogy a rajta látható jelölés északi irányba álljon. A tengelyen észrevehetjük, hogy van egy 90 fokos osztott ív, itt a földrajzi helyzetünk szélességi körét kell beállítani. Ez nekem, itt Dunakeszin 47.6. Ezzel készen is vagyunk.

A pólustengelyen található egy pólustávcsőnek való furat, melyen keresztülnézve a Polarist kell látnunk. Pólustávcsővel könnyebb a helyzet, nagyítása és széles látómezejének okán egyszerűbb megtalálni a csillagot. Szálkeresztjének metszéspontjába helyezve a Polarist máris rögzíthetjük a tengelyt.

A fent leírt módszer nem pontos pólusra állás, asztrofotózáshoz, GoTo vezérléshez, a mechanikán található osztott körök használatával történő objektum kereséshez nem használható.

A pontos pólusra állás körülményes művelet, ennek a blognak nem célja ezt taglalni.

Pólusra állás pólustávcső segítségével

Elterjedt márkanév a SkyWatcher, esetünkben az általuk gyártott pólustávcsőt vesszük alapul.

Az újabb pólustávcsövek ún. precesszió-korrigált szállemezzel szereltek, mely esetében forgassuk el a mechanika rektaszcenziós tengelyét úgy, hogy a 0 irány felül legyen, a 6 pedig lent. A Sarkcsillagot ekkor a külső körívek egyikére kell állítani az évnek megfelelően: a külső körív 2012-t jelenti, a középső 2020-at, a belső 2028-at. Az, hogy a köríven hova kell, hogy kerüljön az alábbi módon határozhatjuk meg.

Új típusú szállemez a pólustávcsőben
  1. Számoljuk ki, hogy az adott pillanatban milyen irányban helyezkedik el a Sarkcsillag a pólushoz képest, mintha egy óra nagymutatója lenne. Ezt az értéket sokféleképpen kiszámíthatjuk, a SkyWatcher SynScan kézivezérlő az aktuális dátum, idő alapján kiírja nekünk, de számos Android vagy iOS operációs rendszerű mobiltelefonra, vagy asztali számítógépre letölthető alkalmazás is létezik erre a célra. (Keressünk rá az interneten vagy az alkalmazásboltban a „polar finder“ kifejezésre.)
  2. Miután megkaptuk, hogy a Sarkcsillag pl. 4 óra irányában helyezkedik el a pólustól, akkor nincs más dolgunk, mint a mechanikát úgy beállítani a vízszintes és függőleges tengely mentét mozgatva, forgatva, hogy a pólustávcsövön átnézve annak közepétől a Sarkcsillag 4 óra irányában helyezkedjen el a körívek valamelyikén.