Hogyan kezdjek bele?

Azoknak írom e sorokat, akik még nem néztek távcsőbe, csak ismerkednek (vagy még ezt sem) az amatőr csillagászat csodálatos világával.

Mit fogok látni?

Alapvető fontosságú, hogy tisztába tegyük ezt a kérdéskört. Az interneten keringő csodálatos, színes-szagos űrfelvételektől kedvet kapva könnyen gondolhatnánk, hogy hasonló látvány tárul majd szemünk elé egy távcsőbe nézve is. Ki kell ábrándítsalak ebből, közel sem fogsz hasonlót látni, pláne nem egy kezdő 100e Ft alatti távcsővel. Tudni kell azt is, hogy a szemnek tanulnia kell látni. Minél gyakorlottabbak vagyunk, minél többet és többször nézzük meg az adott objektumot, annál több részletet fogunk látni. Egy kezdő egy galaxisból maximum egy kis szürke, elmosódott pacát láthat, míg egy gyakorlott amatőr csillagász ugyanazzal a távcsővel már a spirálkarokat is kontrasztosan látja.

A szép kidolgozott, sok részletet mutató színes képek sok (tíz)órányi expozícióval, többórányi számítógépes utófeldolgozással készült képek.

Egy 90/900-as refraktorba tekintve a Szaturnusz

Csüggedni semmi ok, csak tisztába kell tenni, hogy ne legyenek túlzott elvárások.

A látott kép nagyban függ a fényszennyezéstől, átlátszóságtól, légköri nyugodtságtól és az észlelés helyétől.

Szobaablakon keresztül nem érdemes megfigyelni, mert a szobából kiáramló meleg levegő turbulenciát okoz, a látott kép nagyon hullámozni fog. Szintén igaz ez a tetőről, vagy erkélyről történő megfigyelésnél is. A házak, beton felületek a nappal gyűjtött hőt este, éjszaka adják le, ez okozza a kép hullámzását.

Bolygókat, Holdat nézni városi ég alól is lehet, mert elég fényesek. Mélyég objektumoknál (Naprendszeren kívüli objektumok) azonban már fényszennyezettség mentes, sötét ég alá kell kitelepülni, különben megtalálni sem fogjuk őket, nemhogy megfigyelni. Ez azért van, mert nagyon halványak.

Az átlátszóság és a légköri nyugodtság tőlünk totál független dolgok, nem tudunk semmit tenni ellene. Frontok, ciklonok, a levegőben szálló por, a szél és egyéb tényezők játszanak nagy szerepet a látott kép minőségében.

Távcsővásárlás

Mindenkinek ez az első gondolata, hogy kell venni egy távcsövet, hiszen ez az eszköz arra, hogy “közelebb hozzuk” az égi objektumokat. Utána jöhet a tudás felépítése majd a gyakorlatban. Én nem javaslom, hogy hirtelen valaki bemenjen egy általa kedvelt nagyáruházba és leemeljen egy olcsó “kezdő” távcsövet a polcról. Nem ajánlott, élményt aligha tud nyújtani, inkább bosszúság lesz belőle. Nem elsősorban az olcsósága miatt, hanem mert egy távcsövet tudni kell használni is. Nem árt tudni, hogy mire lesz elég az a távcső. Sokféle távcső létezik, számtalan méretben, árban, optikai minőségben, szerkezeti felépítésben. Mindenre jó távcső nincs, egyszerű fizikai (optikai) okok miatt.

Ne szaladjunk előre azonban ennyire. Ragadjunk még le annál a gondolatnál, hogy ha megveszel egy távcsövet, mit fogsz vele csinálni. Kiviszed az ég alá (jobb esetben), esetleg az erkélyre (nem túl jó opció), ne adj isten a szobából ablakon keresztül szeretnél nézelődni (egyáltalán nem jó). Merre irányítod? Oké, ott a Hold esetleg (ha éppen látszik), amúgy pedig a csillagok. Jó esetben sikerül egyet megtalálnod a távcsőbe nézve, de valószínű nem fogod tudni ráirányítani a távcsövet. Miért?

Olvasom a fórumokat, sok kezdő (aki távcsővásárlással kezdte csillagász hobbiját) kérdezi meg, hogy miért nem lát semmit bármerre forgatja a távcsövet. Jó esetben a Nap felé nem fordította, és nem vált le a retinája. Valószínűleg azért, mert nem tudja mit szeretne látni, nem tudja, hogy láthatja-e egyáltalán amit szeretne, nem tudja, hol keresse amit látni szeretne, vagy mekkora nagyításon látná, vagy hogy mire képes egyáltalán a távcső amit vett. A dobozra sokszor ráírják, hogy 5-600x nagyítás. Ó, az biztos jó, mindent is látok majd vele. Rá is teszi a 3x Barlow-t, meg a legnagyobb nagyításhoz szükséges okulárt, aztán nem lát semmitse, legnagyobb nagyításon sem.

Nem célom leírni az összes hibalehetőséget, de hidd el nekem, rengeteg van belőle.

Ami viszont célom, hogy rávegyelek arra, hogy ne vásárolj távcsövet amíg nem beszéltél valakivel aki csillagászkodik, vagy egy távcső boltban szakemberekkel. Menj el egy távcsöves bemutatóra. Olvasd el a csillagváros fórum erre vonatkozó témáját, ahol nagy tapasztalattal rendelkező amatőr csillagászok adnak majd tanácsot. Minden kérdésedre választ fogsz kapni.

A másik véglet sem jó, hihetetlen összeget rákölteni egy profi hatalmas műszerre, aztán nem tudod kihasználni a benne rejlő lehetőségeket. Fontosak az alapismeretek, tehát először tájékozódni kell. Persze ha már ezt olvasod, akkor jó úton jársz. 🙂 Ne vegyél addig távcsövet, amíg nem tudod pontosan mit szeretnél megfigyelni, mikor teheted ezt meg és milyen távcsővel. Annak a távcsőnek mik az előnyei, hátrányai. Ne porosodjon használatlanul az a távcső, mert az alapismeretek hiánya miatt nincs sikerélményed…

Binokulár

A binokulár a hagyományos távcsövet jelenti, amit természetmegfigyelésre és amatőr csillagászat során is lehet használni. Nem szabad lebecsülni jelentőségét, még a sok évtizede csillagászattal foglalkozóknak is örök társa a binokulár. Azt gondolnánk, akinek van egy hatalmas csillagászati távcsöve, annak minek a binokulár? Rendkívül egyszerű a válasz, mivel nagyon könnyű vele “kitelepülni”, nem kell beállítani, elég csak a szemed elé tenni, máris használható. Ugye a legjobb távcső az, amit használunk is. 🙂 Egy 30-40kg-os nagy méretű felszereléssel nem biztos, hogy sokat szaladgál az ember a hóna alá csapva. Másik ok, hogy kis nagyításának köszönhetően (5-15x) hatalmas látómezeje van, tájékozódásra nem is lehetne jobb eszközt találni. Bevett szokás, hogy mielőtt a főtávcsőhöz nyúlnánk, és abban próbálnánk keresni, a binokulárral keressük meg a megfigyelni kívánt objektumot. Harmadik ok, hogy 2 szemmel nagyon kényelmes a megfigyelés, nem kell hunyorogni, a térlátásnak is jót tesz. Ha még ezek sem hozták meg a kedved hozzá, akkor elárulom, hogy egy jó binokulárral már galaxisokat, ködöket is fel tudsz ismerni. Hogyan lehet ez? A galaxisok és halvány ködök elég nagy kiterjedésűek az égen, egy főtávcső magas nagyítása akkora fényveszteséggel jár (ugye tudjuk, hogy a nagyítás növelésével egyre sötétebb képet látunk), hogy már nem tudjuk megpillantani az objektumot. Ellenben egy binokulár kis nagyítással a nagy látómezejében könnyebb észrevenni ezeket az objektumokat.

Scopiom Nature Pro 10×50 binokulár

Van a tapasztalt rókák között ez a “binokulár-szekta”, melynek fő célja, hogy minden csillagászattal ismerkedőt rávegyenek arra, hogy ne távcsövet vegyen először, hanem egy jó binokulárt. Nem tagadom meg ennek hasznát, ugyanis egy binokulár nem nagy költség, 20-30e Ft-ért már kapni olyat ami életre szóló darab. Ha mégsem érdekel a csillagászat, akkor is jó természet megfigyelésre, illetve nem költöttél el sok pénzt egy csillagászati távcsőre. A binokulár hasznát előbb-utóbb mindenki belátja, úgyis kelleni fog venned egyet. Akkor miért ne előbb, mint később? Az eget megismerni, tájékozódni, csillagképeket megtanulni ez a legjobb, távcsővel ez nehézkesen fog menni. Ennek ellenére vannak akik rendes távcsővel kezdték és nem bánták meg, nyilván akik megbánták azok már nem írkálnak fórumokra. 🙂 Szóval ha valaki úgy érzi biztosan elköteleződött az amatőr csillagászat mellett, nagy baj nem éri, ha nem binokulárral kezd, noha erősen javasolt. Lépésről lépésre.

Milyen binokulárt vegyél? A binokulárnak is elsősorban 2 fő jellemzője van, a nagyítás és a lencsék átmérője. Ilyen feliratokkal találkozhatsz: 10×50. Itt a 10 jelenti a nagyítást (10x), az 50 pedig mm-ben a lencsék átmérője. A példának hozott “méret” pont ideális műszer csillagászoknak. Tízszeres nagyítása már bőven sokat mutat az égből, meglepően sokat. 50-es átmérőjű lencséi pedig elég sok fényt gyűjtenek a halvány objektumokhoz. A látómező sem szűkül még be zavaróan egy ekkora nagyításnál, és most jön a legfontosabb szempont: kézben hosszabb ideig is megtartható. Ez az a határ, amit még kézben lehetséges használni. Efölött már annyira felnagyítja a kezed remegését is, hogy élvezhetetlen a kép, mindenképp állvány fog kelleni hozzá.

Többen binokulárból is többféle nagyításút tartanak, ez az észlelés céljától függ. Van, amikor a kisebb nagyítás többet mutat egy objektumból, mint a nagyobb.

Érdemes tehát elgondolkodni és megfontolni a binokulárral való kezdést, ugyanis ez a szamárlétra első foka. Kihagyni lehet, de nem érdemes. 🙂

Tanulás, alapismeretek beszerzése

Enélkül bizonytalan leszel a műszereddel kapcsolatban, nem fogod tudni mit láthatsz az adott időszakban az égen, vaktában pásztázni az eget egy random objektum után pedig nem túl nagy élvezet. Nem tudod, mi az amit nézel. Hamar kedvét szegheti az embernek, ha alapismeretek nélkül vág neki a dolognak. Ezért nem győzöm hangsúlyozni ennek fontosságát. Magamat hozom példának, én rettentő bizonytalan voltam, hogy milyen távcsövet vegyek. Emiatt másfél éve nem is mertem még venni. Ez az idő viszont tökéletes volt arra, hogy rengeteget olvassak és tanuljak a témában.

Oké, de hogyan tanulj, és hol? Mindenképpen javaslom két kiadvány beszerzését, ezeket most megmutatom.

Az egyik a Vizi Péter: Csillagatlasz Kistávcsövekhez. Az első pár fejezet az alapokba vezeti be az olvasót, minden szükséges információt tartalmaz amivel el lehet indulni. A könyv második nagyobb része pedig egy csillagatlasz, amit a későbbiekben is rengetegszer fogsz majd használni. Konkrétan égi térkép, kiegészítve leírásokkal, fontos adatokkal. Megtudhatod, évszakonként miket érdemes megfigyelni, miket láthatsz. Direkt kistávcsövekhez íródott, a szerző maga is egy kistávcsővel észlelte a térképen található objektumokat. Tehát nincs olyan a térképen, amit egy “kezdő” távcsővel ne lehetne megfigyelni.

A másik kiadvány amit javasolok: Csillagok távcsővégen. Ez is direkt kezdőknek szóló könyv.

Emellett javasolom a csatlakozást a Magyar Csillagászati Egyesülethez (MCsE), a tagdíjért cserébe megkapod az idei Csillagászati évkönyvet és a Meteor havilap minden számát az adott évben (visszamenőlegesen is). Ezekből is rengeteg információhoz lehet jutni, arról nem is beszélve, hogy az MCsE tagoknak a Budapesti Távcső Centrumban kedvezmény is jár. Ezen felül a Polaris Csillagvizsgáló minden programja ingyenesen látogatható tagoknak.

Az MCsE fóruma (Csillagváros) pedig évekre elegendő olvasnivalót nyújt, hiszen 10 éve gyűlnek már a témák és hozzászólások minden amatőr csillagász témában. Itt kérdéseidet is felteheted bármilyen kezdő is vagy, örömmel válaszolnak neked. Összetartó közösség ez, érdemes kihasználni ennek előnyeit.

Írta: astroboy

Tóth Csaba vagyok, 33 éves. Tüsiként ismerhet a Csillagváros (a Magyar Csillagászati Egyesület hivatalos fóruma) népe, ahol moderátorként tevékenykedem.