Égi koordinátarendszer kezdőknek: rektaszcenzió és deklináció

Amint megtanuljuk mi az a rektaszcenzió és deklináció, onnantól a tájékozódás az égbolton ugyanolyan könnyű lesz, mint a városban.

Előbb vagy utóbb minden kezdő amatőr csillagász találkozik a RA (right ascension) és Dec. (declination) rövidítésekkel. A magyar amatőr csillagászok is ezeket a rövidítéseket használják, de félig rövidített formájuk is elterjedt a szlengben: rekta és dekli (leginkább az ekvatoriális mechanikák tengelyeit azonosítjuk így).

Elsőre ijesztőnek tűnnek, de rá fogsz jönni, hogy ugyanolyanok mint a földi szélesség és hosszúság alapú koordináták, csak éppen az égen.

Szélesség és hosszúság

Amikor egy helyet meg szeretnél találni a Földön, tudnod kell a szélességet, azaz hogy az egyenlítőtől hány fok távolságra van északra vagy délre, illetve a hosszúságot, vagyis hogy a kezdő délkörtől (Greenwich) hány fokra található keletre, vagy nyugatra.

A kezdő délkör az északi pólustól a déli pólusig húzódik a greenwichi obszervatóriumon át, ez határozza meg a 0° hosszúsági vonalat, ahogy az egyenlítő is a 0° szélességi kört.

A greenwichi délkör

Budapest koordinátái: 47° 9′ 44.9″ N, azaz 47 fok, 9 perc 45 másodperc északi szélesség és 19° 30′ 11.8″ E, azaz 19 fok, 30 perc 12 másodperc keleti szélesség.

Rektaszcenzió és deklináció

A városokhoz hasonlóan az égbolt minden objektumának két számmal meg lehet határozni a pontos helyzetét: ezek a rektaszcenzió és deklináció, más néven égi koordináták. A deklináció felel meg a szélességnek, a rektaszcenzió pedig a hosszúságnak. Az égbolton nincsenek utak, ezért egy objektum koordinátáinak ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy megtaláljuk a távcsőben.

Képzeljük el, hogy a Föld és a rajta lévő szélességi és hosszúsági köröket ábrázoló rácsozat egy félig felfújt gumilabda felülete. Ha felfújnánk ezt a labdát úgy, hogy a Föld a közepén marad, csak a rácsozat fújódik fel, akkor a Földről az égre tekintve, “belülről” láthatnánk az égi koordinátarendszert.

Égi koordinátarendszer

Minden, ami északra található az égi egyenlítőtől, pozitív előjelű deklinációt kap, a déliek pedig negatívat. Például, a Vega deklinációja +38° 47′ 1″, az Alpha Centauri-é pedig –60° 50′ 2″, előbbi az égi egyenlítőtől északra, utóbbi pedig délre van. Az északi égi pólus deklinációja tehát +90°, a déli égi pólusé -90°.

A Földön egy adott ponthoz (Greenwich) viszonyítjuk a hosszúságot, de mi a helyzet az égen a rektaszcenzióval, ami elválasztaná keletet és nyugatot? A csillagászok azt a helyet használják az égen, ahol a Nap látható a tavasz első napján. Ezt hívjuk tavaszpontnak, és jelenleg a Halak csillagképben található. Az égbolt tekinthető egy órának is, hiszen ahogy a Föld forog, úgy gördül el az égbolt felettünk, tehát a rektaszcenzió zéró pontját 0h-ként írjuk le (0 óra). A hosszúsággal ellentétben a rektaszcenziót csak egy irányban (kelet) mérjük. Mivel egy nap 24 órából áll, az egyenlítő mentén mérve a rektaszcenzió minden órája egyenlő a kör 1/24 részével (360° / 24), ami 15°. Ez kicsit több csak, mint a Cassiopeia csillagkép W alakjának szélessége.

Az égi koordináta rendszer

Mivel a rektaszcenziót órában mérjük, ezért felbontása is percekben (m) és másodpercekben (s) történik. Nézzük például a Polaris helyzetét, ami RA 2h 41m 39s, Dec. +89° 15′ 51″. Mivel a csillagok az égen 24 óra alatt kerülik meg a Földet (természetesen a Föld fordul körbe), a rektaszcenziót 0-24h tartományban adhatjuk meg. A 29 Piscium (ez egy csillag azonosítója) rögtön keletre található a tavaszponttól (0h): RA 0h 01m 49s. Míg szomszédja, ωPiscium rögtön nyugatra található: RA 23h 59m 19s.

Precesszió

A földi koordinátáktól eltérően az égi koordináták változnak a Föld forgástengelyének lassú imbolygása miatt. Ezt hívjuk precessziónak. A precessziónak köszönhetően a tavaszpont helyzete 50.3 ívmásodperccel nyugatra mozdul évente. A tavaszpont sodródása húzza magával a koordinátarendszer hálóját is. Ebből kifolyólag a csillagtérképeket és szoftvereket 50 évente frissíteni szokták az aktuális “korszakhoz”. A legtöbb katalógus és szoftver jelenleg a J2000.0 korszakot használja (2000-re nézve). A következő korszakváltás 2050-ben lesz.

Írta: astroboy

Tóth Csaba vagyok, 33 éves. Tüsiként ismerhet a Csillagváros (a Magyar Csillagászati Egyesület hivatalos fóruma) népe, ahol moderátorként tevékenykedem.