A Szuperhold jelenség – tények vs. fikció

A média szereti felkapni a szuperhold jelenséget, érdemes tehát felkészülni a tényekkel a kitalációkkal szemben. Mi is az a szuperhold?

Mi az a szuperhold?

A „szuperhold” kifejezést először Richard Nolle asztrológus írta le, annak a teli- vagy újholdnak a meghatározásaként, amelynek távolsága kevesebb, mint 359000 km a Földtől. Ilyenkor körülbelül 6%-kal közelebb van az átlagos Föld-Hold távolsághoz, ami 385000 km.

Annak ellenére, hogy ilyenkor az átlagosnál közelebb van a Földhöz, elég szokványos jelenség, Noelle meghatározása szerint egy évben többször is sor kerül rá. Persze a címlapokon nem ez fog megjelenni, nehéz elképzelni olyan címszavakat, mint “Menj ki a szabadba és nézd meg a szokásosnál nagyobb Holdat!”, vagy “Nézd meg ezt a szuper jelenséget, ami egy évben többször is előfordul”. Ugye?

A tények és a fikciók

Amikor szuperholdról van szó az újságokban, megdöbbentő adatokat olvashatsz méretéről és fényességének növekedéséről. Ne hagyd becsapni magad! Bármelyik szuperhold is csak pár százalékkal lehet nagyobb, mint általában. Ennél sokkal nagyobb méretnövekedésről írnak, mert az évben előforduló legkisebb telihold méretéhez viszonyítják a növekedés mértékét.

Szuperhold alkalmával az árapály jelenség is sokkal erősebb, mivel a közelebbi Hold erősebb gravitációs erővel rendelkezik. Persze ez a nagyobb erő még nem elég ahhoz, hogy a jelenség számlájára legyen írható árvíz, vulkán kitörés, vagy földrengés.

A Hold illúziója

Annak ellenére, hogy a Hold nem számottevően nagyobb szuperhold alkalmával, rengeteg ember megy ki valamilyen mérőeszközzel az éjszakába, hogy egy gigantikus teliholdat lásson a fák tetején. Az ún. hold-illúzió miatt a Hold nagyobbnak látszik a horizonton, jó táptalajul szolgálva az emberek mítoszokba vetett hitének.

Senki sem tudja pontosan, miért létezik a Hold illúzió, de a pszichológusok két teóriával álltak elő, ami megmagyarázhatja a jelenséget:

A Ponzo illúzió egy optikai csalódás, mely magyarázatot adhat miért tűnik nagyobbnak a Hold a horizont közelében.

Az egyik elmélet azt állítja, hogy agyunk az égbolt távolságát közvetlenül a fejünk felett közelebbinek érzékeli, mint a horizontnál. Éppen ezért érzékeljük azt, hogy a horizontnál sokkal nagyobb a Hold, mert agyunk azt hiszi, a horizont jóval messzebb van. Nem veszed ezt be? Nézd meg a fenti képet. A felső sárga vonal nagyobbnak tűnik, mint az alsó. Mérd csak meg nyugodtan, meglepve fogod tapasztalni, hogy ugyanakkorák.

Az Ebbinghaus illúzió azt mondja ki, hogy egy tárgy méretét a körülötte lévő tárgyak méretéből becsüljük meg. A két narancssárga kör mérete ugyanakkora, de a jobb oldalit nagyobbnak érezzük, mert kisebb körök veszik körbe.

A pszichológusok azt mondják, hogy az égbolton fentebb lévő Holdat kisebbnek érezzük, mert csak űr veszi körbe, viszont a horizont közelében az agy a fák tetejéhez, házakhoz hasonlítja méretét, így jóval nagyobbnak képzeljük.

Tehát holdkeltekor, a horizonton nagyobbnak láthatjuk a Holdat, mint később, holott a távolsága nem változik akkorát, hogy érzékelhetnénk.

Akkor mégis mit kellene tennem szuperholdkor? – merülhet fel a kérdés. Például kíváló alkalom asztrofotózásra, mivel olyan fényes a Hold, hogy elég egy másodperc töredéke az expozíciókra, mintha nappal lenne. És annak ellenére, hogy a szuperhold nem olyan rendkívüli jelenség, mint gondolnánk, a telihold mindig látványos megfigyelnivaló.

Írta: astroboy

Tóth Csaba vagyok, 33 éves. Tüsiként ismerhet a Csillagváros (a Magyar Csillagászati Egyesület hivatalos fóruma) népe, ahol moderátorként tevékenykedem.