12 mélyég objektum ajánlás kezdőknek

A mélyég objektumok egyszerre csodásak és félelmetesek. Az amatőr csillagászokat kiválóan bevezeti a kozmosz rejtelmeibe.

Az objektumok láthatóságát azonban erősen befolyásolja a megfigyelő szélességi köre és az adott évszak. Legtöbbjük láthatósága csak kb. 1 hónapig tetőzik. Bosszantó a felfedezés, hogy a ma estére tervezett köd láthatósága a múlt hónapban csúcsosodott ki.

Mélyég objektumok megfigyelésének titkai

Ebben a cikkben évszakok szerint mutatom be az ajánlott mélyég objektumokat kezdőknek.

Tavasz

1. Messier 51 – Örvény-galaxis

Ez az egyik legjobban tanulmányozott galaxis az egyedi tulajdonága miatt: egy törpe galaxist táplál.

A galaxist először Charles Messier fedezte fel 1773-ban.

Szemből láthatjuk, ami miatt több részletet figyelhetünk meg benne. A kísérő galaxisa (NGC 5195, vagy M51b) összeolvadási folyamatban van a nagyobb M51a-val.

Meglehetősen könnyű megtalálni. Keresd meg a Nagy Göncölt, majd az alábbi képet használd viszonyításképp a göncöl rúdjához.

Az M51 pozíciója a Nagy Göncöl Alkaid nevű csillagához közel.

Az M51 látható binokulárban is, de részleteket csak egy tisztességes méretű távcső fog mutatni.

Az M51a és M51b már egyszer keresztülhaladtak egymáson az idők folyamán. Az M51b-t súlyosan megviselte a találkozás, az M51a karjai is torzultak, bár kisebb mértékben.

2. A Leo-hármas

A Leo-hármas, más néven M66 csoport, egymással kölcsönhatásban álló spirális galaxisok csoportja. A csoport tagjai: Messier 66, Messier 65 és az NGC 3628, vicces nevén Hamburger-galaxis.

A Leo-hármas galaxisai

A trió szintén könnyű célpont. Keresd meg az Oroszlán csillagképet, utána a lenti kép segítségével keresd meg a hármast a Chertan csillag közelében.

A Leo-hármas helyzete a Chertan csillaghoz képest

Van még néhány érdekes objektum a közelben: M96 és M105.

3. A Virgo-halmaz

Egyike a leggrandiózusabb objektumoknak. Egész tavasszal megfigyelhető.

A Virgo halmaz

A Messier katalógus 16 elemét tartalmazza, igazán gazdag csemege.

A halmazt megtalálni nem kihívás. A Vindemiatrix és Denebola csillagok közti területen helyezkedik el.

Nyár

1. A Súlyzó-köd

Az M27, más nevén Súlyzó-köd, könnyen felismerhető objektuma a nyárnak.

A legideálisabb időpont megfigyelésére: július közepe.

Megtalálni könnyű: Az Altair (Sas csillagkép) és a Deneb (Hattyú csillagkép) csillagok közötti távolság harmadánál van (az Altairtól mérve).

Az Altair és Deneb közti távolság harmadánál látható a Súlyzó-köd

2. A Trifid-köd (M20)

Neve háromrészes szerkezetéből fakad, ennek ellenére igazából 3 ködből és egy csillagból áll. Nagyon érdekes!

Binokulárral látható a 3 sötétebb “elválasztóvonal”, távcsővel pedig már a finom részletek is jönnek.

A Nyilas csillagképben helyezkedik el. Keresd meg a “teáskannát”, csúcsának csillaga a Kaus Borealis. Kövesd a vonalat a Lagúna-ködig, melytől északra található a Trifid-köd.

Ha sikerült megtalálni, nézd meg a tőle északkeletre látható gömbhalmazt, az M21-et is.

3. M4 – gömbhalmaz

Az M4 gömbhalmaz legjobban júliusban figyelhető meg. Még akkor is megtalálod, ha ezelőtt sosem csillagászkodtál.

Keresd meg a Skorpió csillagképet, benne a “skorpió szívével”, az Antares csillaggal, mely mellett található az M4.

A gömbhalmazok több tíz- vagy százezer egymással kölcsönhatásban álló csillag halmaza.

Ősz

1. Az Albireo kettős csillagrendszer

Ez egy kicsit félrevezető az évszakok tekintetében. Az Albireo nyáron is jól látható, de az őszi koromfekete égbolton lenyűgöző látványt nyújt.

Egyedülálló kettős csillagrendszer abban a tekintetben, hogy két rendkívül kontrasztos színű csillag alkotja: az Albireo A tüzes sárga, az Albireo B zafírkék színű.

Megtalálni könnyű: egy tiszta őszi éjszakán keressük meg a Hattyút. A hattyú feje (vagy szeme) az Albireo. Az Altair, a Vega és a Deneb csillagok alkotta háromszög központjában helyezkedik el.

Albireo a Hattyú csillagképben

Egy önálló, közepesen fényes csillagnak tűnik. Kis nagyítás mellett maradva kelnek életre csak az erősen kontrasztos színek.

Egy komolyabb binokulárral már bontható a kettős, de csak egy nagy távcső fogja felfedni, melyik a fényesebb csillag.

Még nem állapították meg, hogy a kettős valóban egymással kölcsönhatásban kering, vagy csak optikai kettős (csak a Földről látszanak közel egymáshoz). Azért nem tudták még megállapítani, mert felfedezésük óta még nem mozdultak el eleget.

A lassú mozgás oka, hogy a két csillag közötti távolság (hatvanszorosa a Nap átmérőjének) meglehetősen nagy, vagyis legalább 100000 éves a keringési idejük!

2. A Rák-köd

A Rák-köd a Messier katalógus első objektuma (M1).

A Bika csillagképben található, annak Zéte Tauri csillagától csak 1 fokra északnyugatra.

Az M1 egy 1054-ben felfedezett szupernóva maradványa, ami akkoriban 2 éven át látszott. A felrobbant csillag magja pulzárként a köd közepén fekszik. A pulzárok hihetetlen sűrűségű, gyorsan pörgő objektumok, melyek erős sugárzást bocsátanak ki magukból.

Érdekesség: a Rák-köd 11 fényév széles, naponta további 1 milliárd kilométerrel tágul. Az több, mint a Nap -> Jupiter távolsága!

A köd 75000x több energiát termel, mint a Nap.

Késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg. Egy átlagos távcső halvány részleteket mutat belőle.

3. Az Androméda-galaxis (M31)

Az Androméda-galaxis az újdonsült csillagászok legelső objektuma általában, amit felkeresnek. A legtávolabbi objektum (2,54 millió fényév), ami szabad szemmel is látható.

E nagy távolság ellenére mégis a legközelebbi galaxis szomszédunk. A Tejút és az Androméda is a Helyi Csoport nevű nagyobb halmaz tagja. Ez még nem minden, a Helyi Csoport tagja a mégnagyobb Virgo-halmaznak, ami tagja a mégnagyobb Virgo-szuperhalmaznak. Na ez már valami.

Az M31 megtalálása viszonylag egyszerű. A Pegazus csillagkép négyzete és a Cassiopeia csillagkép W alakja között helyezkedik el.

Az Androméda-galaxis pozíciója

Tiszta és sötét égbolton szabad szemmel is látható. Egy 10×50-es binokulárban ovális felhőnek látszik fényes maggal. Távcsőben felfedezhetők részletek, jó látási körülmények között pedig szerkezete is megfigyelhető. Érdemes kipróbálni az elfordított látás technikáját.

Az Androméda-galaxis egybillió csillagot tartalmaz, mely több mint kétszer annyi, amennyi csillaga a Tejútnak van (~200-400 milliárd között). 110km/s sebességgel közeledik a Tejút felé, és nagyjából 3,75 milliárd év múlva a két galaxis ütközni fog egymással, feltehetően egy új óriásgalaxist hozva létre.

Tél

1. Az Orion-köd (M42)

Népszerű mélyég-objektuma a téli égnek.

Szabad szemmel is könnyen észrevehető. Az Orion kardjának 3 csillaga közül a középső az Orion-köd, az Orion öve alatt.

Az Orion alakjának öve alatt látható a 3 csillagból álló kard, melynek középső objektuma az Orion-köd

Bár binokulárral is megfigyelhető, igazi varázsát távcsőben lehet felfedezni.

Az M42 egy emissziós köd, energiáját 4 forró, fiatal csillag adja, amit Trapéziumnak hívunk a ködön belül.

A trapézium 4 csillaga már látható egy 150mm átmérőjű távcsőben, de inkább nagyobb átmérővel érdemes próbálkozni.

Ne feledjük, a fenti képekhez hasonló látványban nem lesz részünk az okulárba nézve, de 1-2 szűrő hasznos lehet.

2. A Plejádok (M45)

A Plejádok (vagy Hét Nővér) egy nyílt halmaz, melyet több, mint 1000 csillag gravitációs kölcsönhatása tart össze.

A halmaz elég nagy – majdnem 2 fok átmérőjű – és elég fényes ahhoz, hogy közepesen szennyezett égen is jól látható legyen. Binokulárban különösen jól látható objektum.

Az Orion övének 3 csillaga mutat a Bika csillagkép legfényesebb csillagának, az Aldebaran irányába, mely vonalat meghosszabbítva találjuk meg a Plejádokat

3. Perseus kettős halmaz

A Perseus kettős halmaz nem része a Messier katalógusnak. Ettől függetlenül szemet gyönyörködtető ez a halmazonként többezer csillagot tartalmazó kettős, megéri rászánni az időt.

Megkeresni nem nehéz, a Cassiopeia csillagkép M (vagy W) alakját keressük meg, majd a Navi és Ruchbah nevű csillagát összekötő vonal mentén találhatunk rá a dupla csoportra.

Fontos tudni, hogy nehezebb rátalálni, ha a horizont közelében van.

Ilyen kis számú csillagot tartalmazó halmazt meglátni rendkívül érdekes. Attól látható mégis, mert a csillagok bennük rendkívül fényesek, 50000x fényesebbek a Napnál.

A halmaz megfigyelése közben fordítsunk figyelmet a csillagok sokszínűségére: topáz, zafír, kék, fehér és vörös szuperóriások. Sok szuperóriás közel jár életének végéhez, mely látványos szupernóvává alakulásukkal ér véget.

Persze mi nem leszünk már itt, hogy lássuk…

Írta: astroboy

Tóth Csaba vagyok, 33 éves. Tüsiként ismerhet a Csillagváros (a Magyar Csillagászati Egyesület hivatalos fóruma) népe, ahol moderátorként tevékenykedem.