1. Vásárlási útmutató: az első távcső kiválasztása

Távcsövet szeretnél vásárolni, de nem tudod, hol kezdd? Olvasd el ezt a részét a három részes sorozatomnak, melyben megismerkedhetsz a különböző távcső típusokkal.

  • “Milyen távcsövet kellene vennem?”
  • “Mennyi pénzt költsek rá?”
  • “Mi a különbség a Dobson, a Newton, a refraktor és a reflektor között?”

Hasonló kérdések merültek fel bennem is első nekifutásra.

Alaposan meg kell fontolni, hogy a nehezen megkeresett pénzünkből mennyit áldozunk arra, hogy az éjszakai ég csodáit tanulmányozzuk.

Rengeteg távcső hever letakarva, elhanyagolva a garázsban és használaton kívüli szobákban. Távcsövek, melyek arra lettek tervezve, hogy a Holdat, csillagokat és bolygókat csodálják bennük. Vágyakozással teli izgalommal vásárolták őket; most pedig csak a port gyűjtik.

Lehet, hogy egyesek túl nehezek voltak az állandó éjszakai ki-be pakolászáshoz, vagy túl bonyolult az üzembe helyezése, esetleg várakozáson aluli teljesítménye tette csalódottá gazdáját.

Amikor a “Milyen típusút válasszak?” kérdéskört vizsgáljuk meg, azonnal rávághatjuk, hogy “A legjobb távcső az, amelyet kényelmesen és rendszeresen tudunk használni, és ami izgalmas kilátást nyújt az éjszakai égboltra.” Röviden: “Amelyiket használni is fogsz.”

Elismerem, hogy zavaróan sokféle felszerelésből lehet választani, de ezek alapvetően három fő típusra oszthatók.

A legtöbb ember által könnyedén felismerhető, elsőként felfedezett távcső típus a refraktor. Ezekben üveglencsék találhatók a tubus végén, hogy az ég felnagyított képének fényét a távcső alsó felébe gyűjtse és fókuszálja.

A második típust Isaac Newton találta fel, melyekben tükrök vannak a lencsék helyett, ezért reflektornak hívjuk őket.

Az utolsó típusnál a tükrök közepén lyuk van, ezeket Cassegrain távcsöveknek hívjuk.

Vizsgáljuk meg mindegyik típus előnyeit és hátrányait.

Refraktor

Orion EON 115mm ED f/7 Triplet APO refraktor

A távcsövek legnépszerűbb típusa, mivel számos vonzó tulajdonsággal rendelkeznek.

Általában könnyűek, könnyen beállíthatók és intuitív módon használhatók. Éles képet adnak és gyakorlatilag nem igényelnek karbantartást.

A cserélhető okulárok változatos nagyításokat kínálnak és növelik a látható objektumok tartományát.

Jó hordozhatósága lehetővé teszi, hogy igazán sötét helyekre települjünk ki velük a fényszennyezett területektől távol.

A távcsövek világában azonban van egy mondás: “az apertúra a király”. Vagyis: a nagyobb a jobb.

Vizuális megfigyelés alkalmával a nagyobb távcsövek még lenyűgözőbb képet adnak.

Ebben a tekintetben a refraktoroknak erős korlátai vannak. A nagyon nagy lencsék amatőrök számára megfizethetetlenül drágák és kezelhetetlenek is.

Ennélfogva egy mai amatőr számára az elérhető refraktorok 60-150mm közötti átmérőben kaphatók.

Ezen a tartományon belül találunk olcsó, egyetlen elülső lencsével rendelkező távcsövet, és soktagú lencsével rendelkezőket is, melyek tűéles és természetesebb leképezést nyújtanak prémium áron.

Egy távcső optikájának minősége (ami alapvetően meghatározható az árából) jelentősen befolyásolja a látott kép minőségét. Az olcsó refraktorok, melyek megtalálhatók a népszerűbb nagyáruházakban, vagy elektronikai- és fotó üzletekben, gyakran csalódást okoznak.

Általánosságban elmondható, hogy a 90mm-nél kisebb átmérőjű refraktorok alkalmazhatók a legjobban az éjszakai égbolt tágasabb látványához, amik lehetnek csillaghalmazok, mint például a híres Plejádok (M45).

Noha a Jupiter és a Szaturnusz megfigyelésekor némi részlet is megjelenik, illetve a holdak, maga a bolygó mindkét esetben meglehetősen kicsi és nagyon fényes lesz a látómezőben.

Jó légköri viszonyok mellett néhány fényesebb galaxist és ködöt is van esély megpillantani.

A nagyobb, 100mm és afeletti átmérőjű refraktorok előtt valóban kinyílik az égbolt. Elég sötét égen mélyég objektumok százai válnak láthatóvá vele, köztük galaxisok, gömbhalmazok, ködök.

A felszín színei és részletei megpillanthatók vele a Szaturnuszon, Jupiteren, de még a Marson is – igazán jó éjszakákon.

A Hold is éles, részletgazdag felszínt mutat egy ekkora refraktorral. Megfigyelhetjük a kráterek peremének éles vonalait, a rianásokat, dómokat.

Nem kétséges, hogy egy megfelelő refraktor elég masszív mechanikán évekig izgalmas észlelési élményeket nyújthat.

Reflektor

A fényvisszaverő reflektoroknál a tubus eleje nyitott, a tubus alján van a homorú főtükör. A tubusba jutó fény visszatükröződik a cső belsejében egy sokkal kisebb segédtükörre, ami kivezeti a távcső oldalfalán (kihuzatnak hívják amin keresztül a fény kilép a csőből) a felső vége közelében, ahova a cserélhető okulár illeszkedik.

Ez a kialakítás sokkal nagyobb nyílásokat tesz lehetővé a refraktoroknál, és egészen 500mm átmérőig kaphatók amatőr reflektorok.

A reflektorok használatának kétféle módja van. 300mm átmérőig nyugodtan tehetjük őket stabil háromlábas mechanikára, ugyanúgy ahogy a refraktorokat.

Népszerű alternatív megoldás azonban a távcső csövének a padlón fekvő forgó bázis részre történő felszerelése. Így szabadon forgatható, miközben a távcső fel-le fordulhat, és így az ég bármely pontját megcélozhatjuk vele.

Az ilyen módon felszerelt távcsövek dobsonként ismertek. Rendkívül költséghatékony megoldás és kiváló kilátás nyílik vele a mélyégre.

Bresser Messier 254/1270 Dobson távcső

Tény, hogy egy közepes méretű reflektor képe bátran összehasonlítható egy drágább refraktoréval.

A Dobson távcsövek a lehető legegyszerűbb kezelés szempontjából. Nincsen akkumulátor, kábelek, vezérlők, csak rá kell irányítani kézzel a tubust a célpontra és gyönyörködni a látványban.

Dobson rendszert is lehet GoTo-val fejleszteni, nyilván ekkor a fentiek nem lesznek igazak.

A reflektorok hátránya, hogy időnként a tükröket igazítani kell (jusztírozás), de ettől nem szabad megijedni.

Hátrányként említhető még nagy méretük, súlyuk, ezekkel kevésbé kényelmes kitelepülni, vagy átvinni egy sötétebb helyre. Használaton kívül nagy is nagy helyet foglalnak.

A legnagyobb Dobson modellek bár összecsukhatók, ezáltal kezelhetőbb méretűvé válnak, ellenben kislétra kell a betekintéshez, ha magasan fekvő objektumot vizsgálunk.

Cassegrain

Meade LX85 6″ f/12 Makszutov-Cassegrain távcső

Használatuk szempontjából a Cassegrain távcsövek nagyon hasonlítanak a refraktorokhoz: az elejét fordítjuk az ég felé, a hátuljára kerül az okulár.

Viszonylag nehezek, de elég rövid csövek. Ez a kompakt méret teszi ideális választássá azoknak, akiknek számít a hordozhatóság és/vagy korlátozottak a tárolási lehetőségei.

Előfordulhat, hogy a tükröket néha be kell állítani bennük.

A Cassegrain tervezés járadéka, hogy a többi típushoz képest nagyobb nagyítást adnak az azonos méretű okulárok; ezért azoknak, akik leginkább a Hold és a bolygók részleteit szeretnék tanulmányozni, talán a legjobb választás lehet egy Schmidt-Cassegrain, vagy Makszutov-Cassegrain rendszer.

Jó légköri viszonyok mellett részletek láthatók a Jupiter színes sávjain belül, a Szaturnusz színes sávjai, dicsőséges gyűrűrendszerén a Cassini-rés, nem is beszélve a sarki hósapkákról és egyéb részletekről a Marson.

Természetesen mélyég objektumok is megfigyelhetők velük, ilyen téren a nagyobb átmérőjű Schmidt-Cassegrain rendszereknek van kiemelkedő teljesítménye.

Bár leképezése nem annyira éles, mint egy refraktor esetében, a kezelhető méret és viszonylag nagy átmérője jó kompromisszum lehet sokaknak.

Az SC és MC távcsövek magasabb nagyításai miatt az objektumok gyorsabban kiszaladnak a látómezőből, ezért leginkább követő mechanikával vásárolják meg őket.

A következő lépés

A számodra megfelelő távcsövet úgy választhatod ki, hogy átgondolod, hol és hogyan fogod használni: otthon leginkább, vagy esetleg kitelepülnél vele, stb.

Mindhárom típusból vannak alapmodellek, de automatikusan követő rendszerrel felszereltek is, WiFi egységgel, hogy az okostelefonodról is vezérelhesd.

Amatőr csillagász körökben ismert kifejezés a “grab and go” (kapd fel és menj), lehet ilyenre van szükséged (könnyű, kis méret).

Bármelyikre is essen a választásod, mindenképpen távcső szakboltba menj be, ahol tapasztalt amatőrök vagy csillagászok válaszolnak a felmerülő kérdéseidre. Ők mindent tudnak a távcsövekről, amiket árulnak.

Írta: astroboy

Tóth Csaba vagyok, 33 éves. Tüsiként ismerhet a Csillagváros (a Magyar Csillagászati Egyesület hivatalos fóruma) népe, ahol moderátorként tevékenykedem.